HELYSZÍN
FUNKCIÓ
NETTÓ TERÜLET
TERVEZÉS ÉVE
ČESKÉ BUDĚJOVICE
MÚZEUM
5180 M2
2024
TERVEZÉSI ALAPGONDOLATOK
Pályaművünk létrehozása több, általános érvényű gondolat megfogalmazása során született meg. Az értékes történeti városi szövet továbbépítése mindig izgalmas, és felelősségteljes feladat, melyben az új épületnek amellett, hogy korszerűnek kell lennie, reagálnia, kommunikálnia kell a történeti városképpell. Ennek elérése érdekében a tervünk három alapgondolatra épül: transzhistorikus állapot elérésére, fenntarthatóságra és effektivitásra. E három elem formálta épületünk beépítését, az épület átmeneti és belső tereit, homlokzati kialakítását, funkcionális elrendezését.
A transzhistorikus állapot létrehozása egy, már a múltban létező „eszköz” újrahasznosítását, újrahasználását jelenti. Ez többféle módon történhet, értelmezésünkben nem feltétlenül anyagi szempontból alkalmazható, sokkal inkább jelentheti például egy archaikus tér átértelmezését. Ceské Budejovice barokk épületei és boltozatos árkádjai valamint barokk főtere inspirációt jelentettek az épület koncepciójának kialakításában. Homlokzata és tömegalakítása léptékét tekintve új, kortárs megközelítést mutat, viszont térhasználati asszociációk által bárki számára érthetők, felismerhetők, mivel kultúrálisan beágyazottak.
KONCEPCIÓ
A múzeum tervezésének fókuszpontjában a kiállítótér kialakítása állt. Célunk egy olyan könnyen alakítható, letámasztás nélküli, áramló tér tervezése volt, mely alapvetően alkalmas az állandó kiállítás kialakítására, de ugyanígy ideális különböző időszaki kiállítások befogadására is. A kiállítás 3 szinten kapott helyet, hasonló alaprajzi elrendezéssel. Az épület közepén egy 18×9 méteres letámasztás nélküli teret terveztünk, melyet a négy sarkán tartószerkezeti dobozok, és raktár helyiségek határolnak. A dobozok mögött a homlokzatokig folytatódnak a kiállítóterek, melyek szükség esetén leválaszhatóak és külön termekké alakíthatóak. A tartószerkezeti dobozokba kerültek a függőleges közlekedést biztosító liftek, lépcső és mosdók. A dobozok között nyílik ki az épület homlokzata a város és a környező műemlékek felé. A nyílások bekeretezve ezeket a műemlékeket, a kiállítás részévé teszik látványukat.
A transzhisztorikus állapot elérése érdekében az épület tömegét a barokk építészet tömegformálása nagyban inspirálta. A rizalitok megtörik az épület nagy homlokzati felületeit, tompítva így az épület nagy léptékén, ugyanakkor hasznos területeket nyújt a homlokzat mögött lévő helyiségeknek. Emelett segít elrejteni az utca szintjén, az épület 4. emeletére tervezett irodaszintet. A ki-be “ugráló” homlokzat összefésüli a visszahúzott homlokzat látványát. Fontos szempont volt, hogy ne keveredjen a múzeum kiállítótere a kiszolgáló irodákkal, melynek helyigényét a visszahúzott szinten oldottunk meg.
További transzhisztorikus törekvés, hogy az új múzeum előcsarnokát egy boltozatos árkádból érjük el a felújított tér felől. Ezen asszociáció segíti a további kulturális beágyazódást a meglévő szövetbe. A boltíves nyílások nem csak a főhomlokzaton jelennek meg, a telek kiemelt városi pozíciójából fakadóan a múzeum minden oldalról megközelíthető és látható. Ezért fontos szempont volt, hogy az előcsarnok minél átláthatóbb és átjárhatóbb legyen. A földszinten a kiállítóterek szintjéről lejövő dobozok között juthatunk ki-be az épületből, szintén boltozatos téren keresztül. Ez alól kivételt képez a dél-nyugati oldal, ahova az étterem konyhája került.
